Bejelentkezés
NÉBIH - egy megmaradt hivatal változatlan célokkal
Hosszas küzdelmek és egyeztetések után véglegessé vált, hogy a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) önállósága megmarad. A kormányzati döntés talán igazolja, hogy - ha megváltozott formában és struktúrában is, de - szükség van egy olyan erős, önálló szervezetre, amely az élelmiszerbiztonság terén hatékonyan fel tud lépni a különböző visszaélésekkel szemben. dr. Helik Ferenccel, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) vezetője reményei szerint a hivatal jövőbeni tevékenységében egyforma hangsúlyt kaphat a segítő és a szankcionáló feladatkör.

"Szerződés termékértékesítési együttműködésről" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Mit tart a hivatal közelmúltja kiemelkedő eredményének, mi az intézmény szerepe a hazai élelmiszerbiztonság mindennapjaiban?

A Hivatal sorsának megnyugtató rendeződésn túl nagyon fontos, hogy a szervezetnél meglévő tudásbázis, tudásmenedzsment is önállóan tudjon tovább működni. Természetesen lépést kell tartani a változásokkal szervezeti szinten, ezért némi strukturális változtatás várható, és ez az átalakulás bizonyos fokú létszámmozgást is magával hoz majd. Ez az elképzelések szerint szeptemberre, vagy legkésőbb ősz végére teljesen kikristályosodik. A jogszabályváltozások fényében formálódhat a helyzet, de kétségtelenül látható, hogy Magyarországnak szüksége van egyfajta élelmiszerrendőrségre, mely országos hatókörrel látja el a feladatait. Az élelmiszer egyértelműen stratégiai termék, az EU-ban a kábítószerpiac után a második legnagyobb terület, ahol sajnos csalások és visszaélések fordulnak elő, melyekkel szemben határozott fellépésre van szükség.

Az ellenőrzések során különféle éttermek és egyéb vendéglátóipari egységek vizsgálatát végezték, több ízben pénzbüntetések kiszabására, kétszer pedig az adott egység üzemeltetésének felfüggesztésére is sor került.

A NÉBIH a „normál” vizsgálatokon túl rendszeresen szervez szezonális ellenőrzéseket, illetve ettől függetlenül a Kiemelt Ügyek Igazgatósága egész évben végzi az illegális tevékenységek felderítését. Az elmúlt 3-4 évben több ezer ellenőrzést végeztek a NÉBIH dolgozói, amelynek eredményeként 6000 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból. Felderítettek emellett áfaelkerülési szabálysértéseket is, és valóban, az elmúlt nyári időszakban fokozott figyelmet fordítottak többféle, például távol-keleti vendéglátóhelyek ellenőrzésére. De a különféle fesztiválok és rendezvények kereskedelmi egységeinek vizsgálatára is kiemelt figyelmet fordítottak. Valóban vannak sajnos esetek, amikor olyan higiéniai állapotokat találnak a kollégák, hogy azonnali hatállyal az egység működésének felfüggesztése mellett döntenek, ez történt legutóbb két távol-keleti étterem esetében.

Szükség van-e szigorításra a szankciók terén, vagy a kiszabott bírságok és felfüggesztések elegendő visszatartó erővel bírnak az elkövetők irányában?

A NÉBIH jogszabály-végrehajtó szervezet, a jogszabályokat a jogalkotók hozzák meg, a súlypontok behatároltak. Mindamellett leszögezhetjük, hogy a fő cél nem az, hogy minden esetben a legmagasabb pénzbírságot szabjuk ki, nem mindig az a célravezető. Már csak azért sem, mert sok esetben a trükközők addigra csődbe viszik a cégüket, megszüntetik avagy átírják más nevére, így érthetően nem mindig ez a legjobb szankció. Véleményem szerint nagyobb visszatartó ereje van annak, ha felfüggesztjük az egység tevékenységét, viszont erre is csak addig van módja a hivatalnak, amíg az érintett ki nem javítja a hibákat, illetve pótolja a hiányosságokat, és nem a hatóság szabja meg ezt az időintervallumot. Tehát ha egy vállalkozó mondjuk egy nap alatt mindent rendbe tesz, akkor következik egy megismételt helyszíni szemle, és ha teljesítette a kiszabott feltételeket, akkor a felfüggesztést feloldjuk. Persze a vállalkozók érdeke a gyors intézkedés, de azért hetekbe is telhet egy komoly hibaelhárítás. Azt mi is érezzük, hogy a lakosság és a média felől egyaránt van egyfajta elvárás a szigorúbb fellépésre, de a hazai vagy az uniós jogszabályokat követjük, melyek nem adnak felhatalmazást mondjuk egy közfelháborodás generálta örökös eltiltáshoz. Természetesen a felmerülő felvetéseket tolmácsoljuk a megfelelő jogalkotók irányába, amellett igyekszünk felhívni a szakmai szervezetek figyelmét arra, hogy zárják ki soraikból a szabálytalankodókat vagy jelezzék a hatóság felé, ha nem jogkövető magatartással találják magukat szemben. A hatóság persze maga is mindenkor jogkövetően jár el tevékenysége során. Az elmúlt 3-4 év folyamán 40 esetben fordultak a felek bírósághoz az KÜI határozataival szemben – megjegyzem, hogy másodfokú ítélkezés nincsen, ezért a bírósághoz tud csak fordulni az, aki kifogással él – de a bíróság minden esetben helyben hagyta az ítéleteinket, azaz megállapította, hogy jogszerűen jártunk el. Úgy vélem, ez garancia a lakosság irányában és a hatóságnak is megerősítés saját munkáját illetően.

Talán az elsők közt találkozhatunk olyan hatósággal, melyet a lakosság, az emberek támogatnak, bizalommal fordulnak felé.

Maga a NÉBIH valóban ügyfélbarát, vannak olyan egységeink, amelyek ismertető anyagokat készítenek, kutatásokat végeznek és tagjai különböző szakmai fórumokon vesznek részt. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága természetesen nem az eljárás alá vont ügyfelekkel szemben barátságos, hanem a piac azon tisztességes szereplőivel, akiknek érdekeit képviseli, és a lakosság azon része szimpatizál vele, amelyet megvédünk azáltal, hogy a nem szabályosan vagy nem megfelelő egészségügyi paraméterekkel előállított termékek forgalomba hozatalát megakadályozzuk. Visszatérve kicsit a szankciók nagyságára, szerintünk sokkal nagyobb visszatartó erő, ha a média segítségével egyszerűen ismertté válik az elkövető, és emellett még minden esetben felkerül a jogszabálysértések-listájára is, ahol névvel, címmel és az elkövetett cselekmény ismertetésével két évig fent marad az adott vállalkozó. Ez sok esetben nagyobb visszatartó erő, mintha mondjuk másfél vagy akár sokmilliós bírsággal élnénk, mert a neve ismertté és közbeszéd tárgyává válik.

A jogalkotás ezek szerint szinkronban van az Önök tevékenységével? Az EU-s és a hazai rendelkezések jogharmonizációja fennakadás nélkül megvalósítható a mindennapi tevékenységek során?

2004-ben, EU-s csatlakozásunkkor harmonizálni kellett a jogszabályokat, illetve egyeseket át kellett vennünk, de Magyarország az élelmiszerbiztonság terén korábban is élen járt, évtizedekre visszamenően megfelelő szabályozókat alkalmazott. Hozhat egy ország szigorúbb jogszabályokat az uniós sztenderdeknél, de ezeket csak a hazai szereplőkre alkalmazhatná, ami viszont számos esetben súlyos versenyhátrányt okozna, így ez nem megfelelő eljárás. Én úgy vélem, hogy az élelmiszerjog területén használhatóak és jók a jogszabályaink, amelyek mégis finomításra szorulnak, azokat a NÉBIH folyamatosan jelzi a jogalkotók irányába, állandósult és jó az együttműködés e téren. A Földművelésügyi Minisztériummal folyamatosak az egyeztetések, az EKÁER-rendszer vagy egyéb szabályozók bevezetésével kapcsolatban rugalmas együttgondolkodásról beszélhetünk. Törekszünk az érdekérvényesítés széleskörűvé tételére, Brüsszelben is képviseljük álláspontunkat, de azzal azért tisztában kell lennünk, hogy mi is csak egyek vagyunk a többi tagállam között. Mindenesetre mint kisebb tagállam is igyekszünk elképzeléseinket érvényre juttatni.

Felmerül a génmódosított élelmiszerek forgalomba hozatalának kérdésköre. Hazánkban tiltott, egyes tagállamok szorgalmazzák, mit lehet ez ellen tenni, fenntartható-e a mostani állapot?

Magyarország elkötelezett amellett, hogy jelöletlen génmódosított élelmiszer ne kerülhessen forgalomba. A NÉBIH fokozott figyelemmel jár el ez ügyben, évente több száz vagy akár több ezer mintát vesz a hazánkba kerülő élelmiszerekből, hogy ne téveszthessék meg a vásárlókat. A génmódosított növények termesztését pedig kifejezetten tiltja hazánk Alaptörvénye. Mi konzekvensek vagyunk e téren, máshol nem ez a vélemény, de minden tagállam a saját koncepcióját követi ebben.  Ez szerintem fenntartható állapot, de végső soron majd szakpolitikai és nagyobb politikai szinteken fog eldőlni, mindenesetre az előjelek mindenképpen bíztatóak.

Az őstermelői igazolványok kérdéskörét sem kerülhetjük el. Ez is alkalmat adhat a visszaélésekre.

Számunkra kiemelt fontosságú az őstermelők mindenkori támogatása, segítése. Az ún. rövid élelmiszerlánc megvalósítása is érdekünk, vagyis az a koncepció, hogy ahol megtermelik az élelmiszert, ott is értékesítsék, ne több száz kilométert utaztatva jusson el a vásárlókhoz. Sajnos azonban vannak, akik visszaélnek az őstermelői, kistermelői léttel, mivel az nagy adókedvezménnyel jár és ezt a Kiemelt Ügyek Igazgatósága nem hagyhatja figyelmen kívül. Örömteli, hogy a lakosságnak egyre nagyobb igénye van az ilyen termékekre és ezt nemcsak a szabályosan működő gazdák mérték fel, hanem az ügyeskedők is. Előfordul, hogy egyesek nem akkora földterületet jelentenek be, mint amekkora a valós, vagy felvásárolt termékeket próbálnak saját termesztésűként eladni, még olyan szélsőséges esetek is akadtak, amikor a vállalkozó banánt vagy más déligyümölcsöt kívánt hazai termékként áruba bocsátani. Ezeket a szabálysértőket a hivatalnak kötelessége kiszúrni a becsületes vállalkozók és a vásárlók érdekeinek védelmében, így az őstermelői igazolványok kiadása és bevonása fokozottabb ellenőrzés mellett folyik.

Miként összegezné a Hivatal jövőre vonatkozó terveit és elképzeléseit?

Egyfelől a segítő oldalt szeretnénk erősíteni a lakosság irányába különféle tájékoztatók készítésével, szakmai fórumok szervezésével és felvilágosító tevékenységgel, másfelől a szankcionálási oldalt, amellyel érvényt szerzünk a különféle szabályozók érvényesülésének és fokozzuk a betartásukra irányuló igényt is. Egyre szorosabban együttműködünk a társhatóságokkal, értem ez alatt egyfelől a NAV-ot, másfelől a rendőrség különböző egységeit. Napi kapcsolatban állunk velük, nem levelezgetéssel valósítjuk meg a közös munkát, hanem például együttesen végrehajtott közös akciókkal. Ezáltal a hatékonyságunkat növeljük, és ezzel párhuzamosan természetesen a felderítési mutatóink is egyre jobbak lesznek. Fontos elem még a különböző adatbázisok összehangolása, az információk megosztása és cseréje, legyen az az EKÁER-rendszer vagy az autópálya-felügyelőrendszer, a hatásfokot csak ezek adatainak együttes, operatív módszerekkel történő feldolgozása segítheti.

Unger Zsolt

2016-09-04

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.
OK
Kattintson ide és nézze meg most! Fizessen elő a Jogkövető Prémiumra most! Érdekel
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ funkciói megvalósítása érdekében. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletesebb információt és a cookiek kikapcsolásának lehetőségét cookie szabályzatunkban olvashatja.