Bejelentkezés
Idénymunka egyszerűsített foglalkoztatással – nem mindenben egyszerű
A magyar munkaerőpiacon – különösen a mezőgazdaságban és a turisztikában – évről évre egyre nagyobb igény mutatkozik az alkalmi, illetve időszakos jelleggel felmerülő feladatok ellátását célzó, ugyanakkor megbízható munkaviszony létesítésére. Az egyszerűsített foglalkoztatás kiválóan alkalmas az ilyen típusú igény kielégítésére. Az adminisztrációs terhek és feladatok egyszerűsége mellett ugyanakkor tudnunk kell, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás kockázatokat is jelenthet a munkáltatók számára. Az egyszerűsített foglalkoztatás körébtartozó munkaköri leírásunk mellett tekintse meg Tudástárunk további mezőgazdasággal és turisztikával összefüggő iratmintáját is!

"Mezőgazdasági idénymunkás" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Az egyszerűsített foglalkoztatást a köznyelv sokszor alkalmi munkának nevezi, valójában azonban négy típusa van: az alkalmi munka, a mezőgazdasági igénymunka, a turisztikai idénymunka és a filmipari statisztaként történő munkavégzés.
 
Az egyszerűsített foglalkoztatás jogszabályi hátterét Magyarországon egyrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, másrészt a módosított munka törvénykönyve biztosítja (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89. § - Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony).
 
Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás alapvetően időszakos, átmeneti jellegű munkavégzést tesz lehetővé és a normál munkaviszonynál kedvezőbbek az adó- és járulékterhei, a jogszabály időbeli és létszámkorlátokat határoz meg a munkáltatók részére az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazására vonatkozóan. Ezek a következők.
 
Az egyszerűsített foglalkoztatás időkorlátai:
a) alkalmi munka esetén egy munkáltató és egy munkavállaló viszonylatában:
- egy héten belül összesen legfeljebb 5 naptári nap,
- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári nap,
- egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári nap.
b) mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén egy naptári éven belül összesen legfeljebb 120 naptári nap.
 
Az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkorlátai:
Az egyszerűsített munkaviszonyban alkalmi munkavállalóként egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg:
- a főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,
- 1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
- 6 főtől 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,
- 20 főnél több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %-át.
 
A fenti létszámkorlátozást a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.
 
Az egyszerűsített foglalkoztatás talán legnagyobb kockázat a „nem szándékos” bejelentés nélküli munkavégzés, a „feketemunka kockázata”, ami elsősorban éppen abból adódik, hogy sokszor hirtelen, egyik napról a másikra, egyik műszakról a másikra kell szervezni és munkába állítani napról napra, műszakról műszakra változó, sokszor jelentős létszámú munkavállalót. 
Nagyon fontos, hogy a bejelentéseknek a munka megkezdése előtt meg kell történniük és minden esetben pontosan „szinkronban” kell lenniük minden munkavállalóra vonatkozóan. (Bejelentések, jelenléti ívek, elszámolt, kifizetett bérek – ellenkező esetben számíthatunk a hatóságok „érdeklődésére”). Korábban az egyszerűsített foglalkoztatás alapdokumentációja a „bélyegragasztós kiskönyv” volt, ma már az egész elektronikusan, online módon, webes alapon és háttérrel, naprakészen működik, percre pontosan lekérdezhetők és ellenőrizhetők a folyamatok.
 
Ami pedig igazán vonzóvá teszi az egyszerűsített foglalkoztatást, az a napi munkavégzések után fizetendő közterhek mértéke: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/fő/naptári nap, alkalmi munka esetén 1000 Ft/fő/naptári nap, filmipari statiszta munka esetén 3000 Ft/fő/naptári nap. A napi kifizetett béreket semmilyen más közteher nem terheli, nincs fizetett szabadság vagy szabadságmegváltás, nincs betegszabadság vagy táppénz, sem felmondási idő, csak a ténylegesen ledolgozott napokra fizeti meg a munkáltató az előzetesen leegyeztetett munkabért és a napi közterhet.
 
Fontos tudni, hogy a már bejelentett munkavállalók munkavégzésének meghiúsulása esetén van lehetőség lemondani, kijelenteni adott napra a munkavállalót, ebben az esetben nem kell megfizetni feleslegesen a fenti közterhet. Jó példa erre a mezőgazdaság, ahol lehet, hogy reggel ugyan megjelennek a munkavállalók munkavégzési céllal, de az időjárás nem teszi lehetővé az aznapi munkavégzést és ezért dolguk végezetlenül haza kell küldeni a munkavállalókat. Erre a módosításra vagy törlésre a bejelentést követő két órán belül van lehetőség, vagy ha előzetesen a következő napi munkavégzésre jelentettük be a munkavállalókat, akkor a munkavégzés napján reggel 8 óráig van lehetőség az esetleges törlésre. Ellenkező esetekben a közterhet akkor is meg kell fizetnie a munkáltatónak, ha a munkavégzés bármilyen okból meghiúsult.
2016-10-30

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.