A lakóépületek egyszerű bejelentése - már 300 felett is egyszerűbb

Az Étv. értelmében egyszerű bejelentéssel történik a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, műemlék kivételével, továbbá a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint az ehhez az építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés. Az említett szabályozás egészült ki azzal, hogy eltörölték a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületre vonatkozó korlátot és már e terület felett is lehet végezni – új, illetve meglévő lakóépület esetében – egyszerű bejelentéssel az építési tevékenységet.

 

Az engedménynek azonban több feltétele is van. Új épület esetén az építtetőnek természetes személynek kell lennie, saját lakhatás biztosítása céljából kell végezni az építési tevékenységet és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmazhat. Meglévő lakóépület esetén szintén túl lehet lépni a 300 négyzetméteres határt – de ebbe a műemlékek nem tartoznak bele –, ha az építtető természetes személy és azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi. Mint látható itt már kikerült az a korlátozás, hogy csak egy lakásra lehet kérni az egyszerűsítést.

 

Ha a lakóépület elkészült hatósági bizonyítványt kell kérni, melynek összegét eddig az Étv. melléklete tartalmazta. Ez úgy változott, hogy az Étv.-ből kikerült azzal, hogy majd az építésügyért felelős miniszter (Miniszterelnökség) miniszteri rendeletben fogja meghatározni az igazgatási szolgáltatási díj mértékét. Ez a rendelet azonban még nem jelent meg.

 

A módosításokkal együtt változott több olyan kormányrendelet is, amelyek további szabályokat tartalmaznak a lakóépületek egyszerű bejelentésével. Kiegészült az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet azon része, amely a fennmaradási engedélyezésre vonatkozik. 

 

A 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet értelmében, 

• ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végzik;

• ha az egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén az elkészült lakóépület hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve, ha már az előbb ismertetett új szabálynak megfelel;

• ha az 300 négyzetmétert meghaladó építési tevékenységet nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi;

de az Étv. szerint még szabályosság tehető a 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő.

 

Gyakorlatilag ez a rendelkezés került be a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 44. § (5) bekezdésébe. Ezekben az esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani az építésügyi hatósághoz, aki a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

 

Az építésfelügyeleti hatóság jogköre is kibővült a szabálytalan építési tevékenység vonatkozásában, mert az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, ha súlyos szabálytalanságot észlel. Az új szabály szerint súlyos szabálytalanságnak minősül, ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációja alapján, de az Étv. 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésével (helyi építési szabályzatban meghatározott övezet, építési övezet szabályai) végzik, továbbá, ha a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése esetén az építtető arra vonatkozó nyilatkozatának hiányában végzik, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

 

Fontos új szabály a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben, hogy aki az új szabályok hatálybalépésekor hatályos építési engedély alapján már megkezdte az építménnyel, építményrésszel összefüggő építőipari kivitelezési tevékenységet, akkor is kérheti az építési engedély módosítását, hatályának meghosszabbítását, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését, valamint a jogutódlás tudomásulvételét az azokra vonatkozó hatályos szabályok szerint, ha az építési engedély kiadása óta az építmény, építményrész építése az Étv. szerinti egyszerű bejelentéshez kötötté vált.

 

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Kormányrendelet 1. melléklete kiegészült azzal, ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentáció alapján, de az Étv. 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésével végzik (helyi építési szabályzatban meghatározott övezet, építési övezet szabályai), úgy a bírság minimum 200 ezer forint, számított építménymértékről függően maximum 500 ezer forint lehet.

 

Szintén változott az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet alapbírságot megállapító szabálya. A szabály szerint, ha az egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően vagy az anyagi jogi jogszabályt sértő módon vagy a természetes személy építtető esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület nem saját lakhatásának biztosítására vonatkozóan, vagy nem természetes személy által 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület esetében bejelentéssel végzett építési tevékenység esetén az alapbírság 100 000 forint.

A bírság meghatározásakor egyszerű bejelentés esetén a számított építményértéknek 100%-os értékét kell figyelembe venni.

 

Nem tartozik közvetlenül a lakóépületek egyszerű bejelentéséhez, de érdemes tudni, hogy a jókarbantartási kötelezettséget már nem az építésfelügyelet, hanem az építésügyi hatóság ellenőrzi. Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén ellenőrzi a meglévő építmények körében

• a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség (az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani) teljesítését,

• tömegtartózkodásra szolgáló valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén a szervizkönyv meglétét, a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását.

 

Az építésügyi hatóság az ellenőrzésén tapasztaltak alapján elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot veszélyezteti, továbbá, ha szükséges a szervizkönyv hiánya esetén annak pótlását, a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény-felülvizsgálat elvégzését, és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.