Bejelentkezés
Az adásvétel sajátosságai ingatlanok esetén
Közismert, hogy az ingatlanok adásvétele számos sajátosságot tartalmaz az adásvételi szerződésen belül. Elég csak a joghatás kiváltásához szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, az ajánlattétel írásbeliségére vagy a tulajdonjog-fenntartás lehetőségére gondolnunk. A gyakorlatban számtalanszor előforduló probléma az is, hogy ez egyes aktusok a szerződés létrejöttéhez vagy a teljesítéséhez kapcsolódnak. A mellékelt, különös kellékeket tartalmazó ingatlan-adásvételi szerződésmintánk mellett szemezgessen az adásvételre és cserére vonatkozó iratmintáink között!

"Ingatlan adásvételi szerződés (tehermentesítéssel, bankkölcsön felvételével)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

 
Az adásvételi szerződés tárgyát forgalomképes ingó és ingatlan dolgok, jogok és követelések egyaránt képezhetik. Az ingók esetében a Ptk. nem tartalmaz a szerződés megkötése körében alaki érvényességi kellékeket, a felek döntési jogkörébe utalja, hogy a bizonyíthatóság, forgalom biztonsága érdekében írásba foglalásról döntenek-e, vagy sem. Az ingatlanok, mint általában egy személy vagyonában a legértékesebb vagyontárgyak adásvétele azonban írásbeli alakhoz kötött.
Az írásbeliségre a Ptk. 6:7. § rendelkezése alkalmazandó, a joghatás kiváltásához szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdésében foglalt alakiságok szerinti okirat szükséges.  A szerződés alaki érvényességi követelményei akkor is teljesülnek, ha a felek külön okiratba foglalták szerződéses nyilatkozataikat, feltéve, hogy a konszenzus a külön okiratok egybevetéséből nyilvánvaló. Az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal. Ugyanígy csak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a joghatállyal, hogy az a szerződés létrejöttét eredményezze. A szerződést tartalmazó okirat, ha azt az egyik fél írta alá, és másik félnek átadta vagy elküldte, csupán a szerződés megkötésére tett ajánlatnak minősül, a szerződés érvényes létrejötte tehát attól függ, hogy a másik fél az ajánlatot az okirat aláírásával és visszaküldésével, illetőleg külön írásba foglalt és az ajánlattevőhöz megküldött nyilatkozattal az erre megszabott időben elfogadja-e.
Az ingatlan adásvételéhez megkövetelt írásbeliség érvényességi kellékét azonban továbbra sem köti össze a jogalkotó az ingatlan-nyilvántartási törvényben (a továbbiakban: Inytv.) megkövetelt alaki kellékekkel. A vevőnek ugyanis már azáltal kötelmi jogi igénye keletkezik az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére és így az eladó oldaláról a bejegyzéshez – mint a dologi jogban az ingatlanok tulajdonjogának átruházással történő megszerzéséhez megkövetelt konstitutív hatályú aktushoz – való hozzájárulás megadására, hogy a szerződést egyszerű írásbeli alakba foglalták, eladói és vevői oldalon egyaránt aláírták.
A tulajdonjog megszerzésének feltételéül szabott bejegyzéshez az Inytv. ugyan közokirati formát vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát követel meg, azonban ez a minősített írásbeliség már nem a szerződési kötelezettség elvállalásához, a szerződés érvényes létrejöttéhez, hanem a teljesítés problémaköréhez kapcsolódik. Ha az eladó nem adja hozzájárulását a bejegyzéshez, vagy elzárkózik a szerződés bejegyzésre alkalmas alakban történő „újrakötésétől”, az ő oldalán ez szerződésszegésként értékelhető. Szintén az ilyen problémák kiküszöbölésére iktatta be a Ptk. az elbirtoklás szabályai közé új intézményként a jogcímes elbirtoklás lehetőségét (Ptk. 5:45. §).
 
Hangsúlyozzuk azonban, hogy az adásvételi szerződés konszenzuál szerződés jellegéből következően nem azáltal jön létre a szerződés, hogy a birtokátruházás is megtörténik – azaz a vevő valóban a dolog feletti hatalmat is megszerzi –, hanem az erre irányuló kötelezettségvállalás elegendő
 
A 6:216. §-ban rendezett, tulajdonjog-fenntartással történő eladás gyakran a részletvétel biztosítékaként jelenik meg, hiszen a vételár maradéktalan megfizetésére szorítja a dolgon tulajdonjogot szerezni kívánó vevőt. A tulajdonjog-fenntartás szabályai csak kis mértékben módosultak a Ptk.-ban. 
Tulajdonjog-fenntartást továbbra is csak írásban lehet kikötni, így az adásvétel tárgyától függetlenül a tulajdonjog-fenntartással történő eladás írásbeli szerződést kíván meg. Mivel a tulajdonjog-fenntartás az eladó – a dolog tulajdonosa – számára biztosít jogosultságot, így a nyilvántartásba vétel kezdeményezésére ingatlanok esetében az eladó köteles. Az ingatlan-nyilvántartásban ilyenkor a tulajdonjog-fenntartás tényén felül a vevő személyének megjelölése is szükséges. 
Az ingó dolgok adásvétele esetében kikötött tulajdonjog-fenntartás nyilvántartásba vétele annak függvénye, hogy az adásvétel tárgya, az ingó dolog szerepel-e valamely közhiteles nyilvántartásban vagy sem. Azon dolgok vonatkozásában, melyek lajstromozását jogszabály kötelezővé teszi (pl. vízi és légi járművek), ebben a közhiteles nyilvántartásban, lajstromban megjelenő módon kell a tulajdonjog-fenntartás tényét és a vevő személyét feljegyeztetni. A Ptk. hatályba lépésével bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás a nem lajstromozott ingó dolgok vonatkozásában alapított tulajdonjog-fenntartás nyilvántartására is szolgál, a zálogjog, faktoring és pénzügyi lízing nyilvántartása mellett. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba a felek – előzetes regisztráció birtokában – maguk tehetnek bejegyzéseket, és a nyilvántartás a világhálón keresztül bárki számára betekintési jogot biztosít, jogi érdekének valószínűsítése nélkül. 
A tulajdonjog-fenntartás megfelelő nyilvántartásba vételének elmaradása nem teszi érvénytelenné a szerződés tulajdonjog-fenntartására vonatkozó kikötését. A Ptk. ugyanis úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vétel elmaradása csupán kiszolgáltatottabb pozícióba helyezi az eladót azáltal, hogy a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzővel szemben nem lesz hivatkozható a tulajdonjog-fenntartás. 
 
2017-07-12

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.