Bejelentkezés
„Triális képzést kellene bevezetni”
A lakáspiac friss adatai kedvezőek: 2017-ben 14 389 új lakás épült, 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20 százalékkal több a 2016. évinél. A kedvező állapot fenntartásához és hosszú távú sikerekhez azonban új intézkedések és jövőbemutató kormányzati koncepció szükséges. Párdi Zsófiát a Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetőjét elképzeléseikről és a hozzá kapcsolódó javaslataikról kérdeztük.

"Tervezési szerződés (egyszerűsített)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Az egyesület komoly múltra tekinthet vissza, ha nem is ilyen szervezeti formában kezdték meg eredetileg tevékenységüket. Mikor és milyen kezdeményezésre jött létre szervezetük? Milyennek ítéli meg érdekérvényesítő tevékenységüket a kezdetektől napjainkig?
A TLE 1996-ban alakult, a hazai építőanyagpiac legjelentősebb résztvevőiből tíz alapító taggal. Az Egyesület a hazai lakásépítés minőségi javulásának támogatása érdekében jött létre azzal a céllal, hogy az építőanyag szakmában meglévő szellemi erőket összefogja. Legfőbb célkitűzése a minőségi lakásépítés és az otthonteremtés ügyének jó irányba terelése, az ezzel kapcsolatos szakmai műhelymunka és ismeretterjesztés. A mostani tagok között vannak építőanyag-gyártók és -forgalmazók, valamint szakmai szövetségek és tanácsadók. 
Az Egyesület a kezdetektől fogva számos tanulmányt, kutatást, szakmai anyagot készített, illetve készíttetett; kormányzati és egyéb szakmai anyagokat, javaslatokat véleményezett önállóan, vagy partnereivel. Maga is több javaslatot tett lakáspolitikával, lakásépítésekkel, lakástámogatásokkal, bérlakásépítéssel, lakáskorszerűsítésekkel valamint építésügyi kérdésekkel kapcsolatosan. Részt vett például az Otthonteremtési Tanácsadó Testület munkájában, javaslatai ezáltal a kormányprogramba is bekerültek. Ez a munka kiegészült a folyamatos sajtómunkával és 2013-ban az IGYLAKUNK.HU projekt indításakor a hangsúlyosabb lakossági kommunikációval is. Az akkor készült kiállítás sokakhoz eljutott, és jelentős visszhangja volt szakmai és döntéshozói körökben is, hiszen hiánypótló anyagként bemutatta a hazai lakásállományt mint kiindulópontot egy szükséges lakásprogram megalapozására. Fontos eredménynek tartjuk, hogy több olyan alapvetés, amelyet az Egyesület fontosak vél és kommunikál, elfogadottá vált, és mára beépült a szakmai közbeszédbe. Ilyen például az a szakértői számítás, hogy egy átlagos lakás életciklusa 100 év – abban az esetben, hogyha megfelelő időközönként átesik a szükséges felújításokon. A 3,8 milliós hazai lakásállomány így akkor tud folyamatosan megújulni, ha évente 38-40.000 új lakás épül Magyarországon. Ez ma már elfogadott számítás, ami azért fontos, hogy megértsük: új lakások építése nem csupán a lakásszám növelése miatt szükséges, hanem a lakásállomány megújítása érdekében.

Nyilatkozták, hogy a 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az öt százalékos áfa-kulcs fenntartásának szándéka vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése a kormány részéről. Varga Mihály miniszter úr pozitív kormányzati hozzáállásra utalt ezzel kapcsolatban egy korábbi nyilatkozatában. Van-e jelenleg szándéknyilatkozat a tárgyban? 
Biztató nyilatkozatot mi is hallottunk, de a tárgyban konkrét szándéknyilatkozat közzététele sajnos még nem történt meg. 

Milyen következményekkel járna Önök szerint az áfa-kedvezmény visszavonása?
A társasházi lakásépítések esetében mindenképpen visszaeséssel kellene számolni. Az ingatlanberuházók számára, akik ezeket a lakásokat építik, vélhetően megint összeszűkülne a piac, a további áremelkedés miatt csökkenne a fizetőképes kereslet. Lenyelni viszont nyilván nem fogják a többlet áfát, hiszen az nem éri meg nekik. Így megint bekövetkezhet az áfa-csökkentés előtti állapot, vagyis alig épülnek majd társasházi lakások. Ha a mostani helyzet marad, akkor nemcsak az újlakás-áfa emelkedik vissza 2020. január 1-jétől, hanem megszűnik az áfa-visszaigénylés lehetősége a magánépítkezők számára. Ez nyilván érzékenyen érinti majd ezt a kört is, így akkor a családi házas építésekben is visszaesésre számíthatunk.

Többféle konkrét tervezettel állt elő az egyesületük a kormányzat irányába, a csok-kérdésétől kezdve kormányzati lakásügyi felelős kinevezésének javaslatáig. Melyek ezek a tervezetek pontosan? Milyen konkrét célok elérése válik lehetővé megvalósulásuk esetén?
Szerintünk a kulcsszó a kiszámíthatóság. Ez tükröződik is minden javaslatunkban. Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából. A lakosság, a családok szintén a stabil, biztonságos és minőségi lakhatási megoldásokat keresik. Jelen esetben az egyik legfontosabb cél, hogy megszülessen egy hosszútávra előre tekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükséges van egy felelős kormányzati szereplő kinevezésére a lakás-felújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe. A kiszámíthatósághoz hozzátartozik az is, hogy a kormány vállalja a legfontosabb támogatási eszközök, az áfa-kedvezmények és a CSOK fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum tíz évig. 
A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások, a lakáskorszerűsítések is éppúgy elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is vonatkozna valamilyen áfa-kedvezmény. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné. Ehhez szükséges lenne a megfelelő követelmények, az ezzel összefüggő ellenőrzés és minőségbiztosítás átfogó rendszerének kialakítása. Javasoljuk továbbá, hogy induljon pilot bérlakás-építési program például a kiemelt ipari területekre, hiszen a munkaerő-mobilitás hiánya jelenleg akadályozza a további ipari kapacitások fejlesztését. Egy újragondolt bérlakás-rendszer megfizethető, rugalmas lakhatási lehetőségeket kell hogy kínáljon azoknak a családoknak, amelyek jobb munkalehetőségek miatt elköltöznének. Napjainkban egyre súlyosbodó probléma az, hogy a több munkahely lehetőséggel rendelkező városokban nincs elegendő bérlakás, ráadásul az utóbbi időben jelentős mértékben emelkedtek a lakbérek. A megfizethető bérlakások nagyobb kínálata a cégek számára is növelné az elérhető munkaerőt, ezért ezek megteremtésében a munkáltatók is szerepet játszhatnak, például bérlakások létesítésével, lakbértámogatással. Emellett ez nagy lehetőség az önkormányzatoknak is a prosperáló vállalkozások, valamint a lakosság megtartásában. Továbbra is kiállunk amellett, hogy fontos volna egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább tíz évre szóló lakáspolitikai minimum létrehozása Magyarországon, amely tartalmazza az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Ez egyik előfeltétele a kiszámíthatóságnak, valamint egy hosszú távú lakásprogram létrejöttét és megvalósítását is megalapozhatná.

Nagyon sok lakás áll üresen Magyarországon és sok a felújítandó ingatlan is (felmérések szerint az üresek négyötöde is az). Egy nagyfokú felújítási konjunktúrához milyen feltételek lennének szükségesek Önök szerint?
A KSH által kimutatott „üres” lakások esetében először is azt kell megvizsgálni, hogy az adott lakás hol található, miért üres. Nagyon sok közülük ugyanis azért üresedett meg, mert olyan területen található az országban, ahol a tulajdonos nem talált megélhetést, és a forgalomképtelen vagy nagyon olcsón eladható ingatlanát maga után hagyva elköltözött onnan. Ide más sem biztos, hogy szívesen beköltözne. Természetesen ezek az elhagyott ingatlanok idővel leromlanak, akár felújíthatatlan állapotba kerülnek. A másik probléma az, amikor valóban már annyira rossz állapotú egy lakás, hogy nem lehet gazdaságosan felújítani. Amennyiben azonban az a gond, hogy a tulajdonos felújítaná a lakást, szeretne ott élni, vagy olyan településen van a lakás, ahol megélhetést talál a család, a megoldás az lenne, hogy valamiféle anyagi támogatással segítse az állam, esetleg az önkormányzat a felújítást. Például a már említett áfakedvezménnyel, amely egyelőre nem elérhető a felújítást, korszerűsítést tervezők számára. Ha nem lehet egy lakást költséghatékonyan korszerűsíteni, kapjon támogatást a család az ingatlan újjáépítésére. A gazdaságosan fel nem újítható lakások helyettesítő újjáépítésére ugyanakkor többletforrásokat kellene biztosítani, hiszen azok költségesebb beruházások, mint a felújítások. A hazai épületállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében (minden tizedik lakás) a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöldmezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, és közülük az optimális megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

A panellakások korszerűsítésére és felújítására több ötlet is született a közelmúltban. Önök szerint mi számítana hathatós megoldásnak ebben a témakörben?
Ismét csak azzal kell kezdenem, hogy először is egy koherens lakáspolitika kell, amely a többi között tartalmazza a lakásfelújításokkal, korszerűsítésekkel kapcsolatos szükségleteket, célokat, teendőket, forrásokat stb. Ezt természetesen a többi területtel összehangoltan kell kidolgozni. Ide tartozik a panellakások korszerűsítése is. Mindenképpen ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú panel-programot annak érdekében, hogy a nagyszámú panelépület, a panellakások megfelelő módon korszerűsítve legyenek, és az ott lakó családok életminősége, lakásminősége javuljon. A kormány – ismereteink szerint – kidolgozott egy ilyen programot, ennek tervezetét láttuk is. Ez elég átfogóan foglalkozott az ide tartozó építészeti, finanszírozási, társadalmi és egyéb vonatkozásokkal. Kérdés az, mikor fog ez a program elindulni. Mindenképpen olyan program kell, amely a panelházak, panellakások ésszerű és gazdaságos külső-belső korszerűsítését megoldja, és egyúttal nem feledkezik meg a lakótelepek köztereinek, környezetének megújításáról sem. Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A mai lakásépítések hosszú távon kell hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.

Az általános munkaerőhiány mennyire van jelen a szektorban? Mekkora gondot okoz?
A munkaerőhiány az építőipar, a lakásépítések minden területén égető probléma. Elmondható, hogy az építőanyag-gyártástól a tervezésen át a kivitelezés minden területéig szakemberhiány van. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 40.000 ember hiányzik az építőiparból. Ez komoly csúszásokat okoz a lakásépítésben. A probléma különösen súlyos az új lakások áfájának várható visszaemelkedése miatt, hiszen a kivitelezők minél gyorsabban próbálják befejezni az építkezéseket, hogy a lakásátadások ne csússzanak át 2019 utánra.  Ez az építőanyagárak emelkedésével együtt jelentősen megnöveli a kivitelezési költségeket, és félő, hogy minőségi problémákat is maga után von. A nyomás tehát egyre nagyobb. A beruházók pedig egyre óvatosabbak. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. A munkaerőhiány nemcsak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is. Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének egyöntetű biztosítása. Csak így biztosítható ugyanis a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat. 

A képzések menetére mennyire van rálátásuk? A leendő szakemberek képzését hogyan lehetne előmozdítani (duális képzés, stb.)?
Sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására. Ma minden egyes építőipari szakma hiányszakma! A megoldás fontos eleme – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, a mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. A kidolgozandó hosszú távú építéspolitika ezeken a pontokon kellene hogy összekapcsolódjon más területeket érintő programokkal. Ezzel együtt ki kell dolgozni az építőipari szakképzés átalakításának programját. Ez jelenleg folyik, szerencsére az ágazatot képviselő vállalkozások bevonásával. Ebben a kérdésben a TLE támogatja például az ÉVOSZ által kidolgozott és a kormánynak benyújtott javaslatot az ún. triális képzés bevezetéséről. Ez azt jelentené, hogy az elméleti oktatás mellett a tanulók több héten át regionális képzőhelyeken tanulnák a gyakorlati elemeket, majd szintén összefüggően heteket töltenének gyakorlattal a vállalkozásoknál. Véleményünk szerint az elméleti képzést és a regionális képzőhelyeken való képzést államilag kell megszervezni és finanszírozni, és a harmadik pillérbe, azaz a munkahelyi gyakorlatba vonhatók be hatékonyan a vállalkozások. Ugyancsak be lehetne vonni emellett az építőipari – mind kivitelező, mind építőanyag-gyártó – vállalkozásokat a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe, valamint a szakemberek szakmai továbbképzésébe. Egy biztos: csak egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, az tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. 
 

Adópraxis (2018-09-02)

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.