Szövetkezet (Közérdekű Nyugdíjas) alapszabálya

Feltöltve: 2022.02.04.
Utoljára módosítva: 2022.03.31.
Mintát készítette: dr. Gaál Nóra

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza a szövetkezetet.

A Ptk. 3:325. § (1) bekezdése értelmében „A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni”.
A szervezet tevékenysége irányulhat: értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra.
A szövetkezet tagsága:
A szövetkezet állhat természetes és nem természetes személy tagokból is, azonban a Ptk. 3:326. § (1) bekezdése szerint a taglétszám 20%-át nem haladhatja meg a nem természetes személy tagok száma azzal, hogy a szövetkezeti formában működő nem természetes személy tagokat nem kell figyelembe venni ekkor.  
Nyilvános felhívás útján nem lehet tagokat gyűjteni a szövetkezetbe.
A taglétszám negyedét nem haladhatja meg azon tagok száma, akik személyes közreműködést nem vállalnak.
A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

Engedély
Lehetséges, hogy jogszabály hatósági engedélyhez köti valamely tevékenység folytatását, akkor a szövetkezet csak akkor kezdheti meg/végezheti a működését, ha ezt az engedélyt megszerezte és birtokolja a 3:327. § (1) bekezdés alapján. Olyan eset is adódhat, hogy a szövetkezet képesítéshez kötött tevékenységet folytat. Ezt csak akkor teheti meg, ha a szövetkezetben legalább egy olyan személyesen közreműködő tag/munkavállaló/szövetkezet javára tevékenykedő személy van, aki megfelel a képesítési követelményeknek.
Alapítás
Szövetkezet létesítése a szövetkezet alapszabályának (szövetkezet létesítő okirata) elfogadásával történik, melyhez legalább 7 alapító tag egybehangzó nyilatkozata szükséges (3:331. § (1) bekezdés), valamint mindegyiküknek alá kell írnia – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás esetén a képviselő is aláírhat. Az alapszabályt a Ptk. alapján közokiratba/ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az alapszabály tartalmi követelményeit a 3:331. § (4) bekezdés szabályozza.

Alapszabály tartalma:
a) a szövetkezet nevét;
b) a székhelyét;
c) a célját vagy fő tevékenységét;
d) a létesítő személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;
e) a tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
f) a szövetkezet első vezető tisztségviselőjét. 
g) a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező;
e) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;
f) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását;
g) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;
h) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét;
i) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét;
j) a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat; és
k) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját.

Tagság
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a szövetkezet tagjává kíván válni,
b) a szövetkezet alapszabályában foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést,
d) vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését,
e) a tagoknak biztosított előnyökkel élni kíván, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni, és
f) a tagsága létesítésének nincs akadálya, és személyes közreműködését a munkavégzésre irányuló jogviszonyára vonatkozó szabályokkal összhangban fogja teljesíteni, ha egyébként munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Megszűnik a tagsági jogviszony, ha  
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette;
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a bíróság a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik,

Az alapítást be kell jelenteni a nyilvántartó Cégbíróságnak az ellenjegyzéstől számított 30 napon belül.

A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig minden tagnak a pénzbeli hozzájárulása minimum 30 %-át, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén pedig annak egészét szolgáltatnia kell, hasonlóan ahhoz, aki a szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállalt, mert neki a vagyoni hozzájárulásának egészét kell szolgáltatnia a határidőn belül.  A benyújtásig nem szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásokat a bejegyzéstől számított egy éven belül köteles a tagok szolgáltatni a 3:332. § (3) bekezdése szerint.
Tehát a tagok hozzáárulása állhat pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból is, mely lehet akár követelés is abban az esetben, ha azt vagy elismerte az adós, vagy bíróság határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalását azonban nem lehet figyelembe venni nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (3:332. § (1) bekezdés).
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 45. § alapján a szövetkezet bejegyzésének illetéke 100.000.- Ft, azaz százezer forint. 
A szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete bejegyzési eljárása illetékmentes.

Többféle szövetkezet alapítására van lehetőség: Lakásszövetkezet, agrárgazdasági szövetkezet, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, üdülőszövetkezet, iskolaszövetkezet és kisgyermekkel otthonlévők szövetkezete.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa.
A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.

Tagság
A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet, és tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.

A tagoknak személyes közreműködést kell vállalnia, mely konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére a tag tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében is teljesülhet az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagok esetében.

A gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.

A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a nyugdíjas szövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.

A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a tag két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Szövetkezet (Közérdekű Nyugdíjas) alapszabálya