Egyesület felügyelőbizottsági tagjának elfogadó nyilatkozata

Feltöltve: 2021.11.19.
Utoljára módosítva: 2022.01.27.
Mintát készítette: dr. Gaál Nóra

Az egyesület alapításakor, nyilvántartásba vételekor Ptk. a 2013. évi V. törvény jogi személyekre vonatkozó részét 3:1. §- 3:48. §, az egyesületekre vonatkozó 3:63. §-3:87. § rendelkezéseit, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény szabályait kell ismernünk. A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános részét akkor kell alkalmazni, ha a különös rész eltérő szabályokat nem tartalmaz. A jogi személyekre vonatkozó könyvben a diszpozitív szabályok érvényesülnek, vagyis főszabály szerint a felek eltérhetnek a Ptk. szabályaitól.  Ez azonban nem lehet korlátlan.  Fontos, hogy csak a Ptk. rendelkezéseitől lehet eltérni, a 2011. évi CLXXV. törvény szabályaitól (Civil törvénytől) nem.

Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon.
Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység sem végezhető.

Az egyesülési jog alapján létrehozható egyesület és annak különös formái, mint szövetség, párt, szakszervezet.

Az egyesület fogalma

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a szervezet.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

Felügyelő bizottság

Egyesület esetében kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja, továbbá amennyiben közhasznú minősítésű az egyesület és éves bevétele meghaladja az 50 millió Forintot.

Azonban a közgyűlés határozhat úgy, hogy felügyelő bizottságot hoz létre. A felügyelő bizottság három tagból áll és feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Ezen túl az ügyvezetésre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizáró okokat is alkalmazni kell. 

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottság működése

A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés, vagy az ügyvezetés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

Amennyiben a közgyűlés úgy határozott, hogy felügyelő bizottságot is hoz létre, úgy az alapszabályban, vagy belső szabályzatban, vagy akár maga a felügyelő bizottság a működésére vonatkozó ügyrendet is köteles megalkotni.
Az ügyrendnek tartalmaznia kell a felügyelőbizottság, mint testület határozatképességére, határozathozatalának módjára vonatkozó szabályokat.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
 

Kapcsolódó jogszabályok (2)

2013. évi V. törvény 2011. évi CLXXV. törvény
Egyesület felügyelőbizottsági tagjának elfogadó nyilatkozata